Imádom az esőt és a sötét borús napokat. Najó persze módjával, de amikor jön, mindig megtalálom a pozitívan megélhető oldalát is.

• teljesen jogos és érthető álmosságra hivatkozni, becsavarni egy pokrócba magunkat és aludni egy hatalmasat
• meditálhatunk is alvás címén J
• itt az idő az olvasásra, ha süt a nap, akkor több programot szervezünk, kevésbé mélyedünk el a belső világba, ráadásul, ha sokáig esik, akkor egy teljes könyvet is kivégezhetünk, elvégre ilyenkor az ablakmosás sem megy, ha felmosunk is alig szárad… (háhá! ) – én most Kerstin Gier Rubinvörös sorozatát olvastam újra, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a misztikumot és a kedves szerelmi történeteket
• mély hálát érezhetünk, hogy van hová behúzódni, hogy van fedél a fejünk felett, erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni a mindennapokban. Ezt főképp nagy viharok idején élem meg, amikor is kiülök az ablakba nézni a villámlást. Imádom!
• vagy jöhet egy maratoni sorozat nézés bűntudat nélkül
• és ha valaki elég bátor és bevállalós, akár táncolhat is az esőben  🙂
• akinél mély depressziót okoz a sötét idő, az ihat két felest is, kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság  🙂

Jó hétvégét Nektek, ebben a borús időben, lazításra fel, találjátok meg a pozitív oldalt, akár az egész felsorolással szépen, sorrendben is  🙂  Egy kis fincsi zene a lazításhoz: https://www.youtube.com/watch?v=jX6kn9_U8qk