Imádom az esőt és a sötét borús napokat. No, jó, persze módjával, de amikor jön, mindig megtalálom a pozitívan megélhető oldalát is.
- teljesen jogos és érthető álmosságra hivatkozni, becsavarni egy pokrócba magunkat és aludni egy hatalmasat
- meditálhatunk is alvás címén 🙂
- itt az idő az olvasásra, ha süt a nap, akkor több programot szervezünk, kevésbé mély
edünk el a belső világban, ráadásul, ha sokáig esik, akkor egy teljes könyvet is kivégezhetünk, elvégre ilyenkor az ablakmosás sem megy, ha felmosunk is alig szárad… (háhá! ) – én most Kerstin Gier Rubinvörös sorozatát olvastam újra, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a misztikumot és a kedves szerelmi történeteket - mély hálát érezhetünk, hogy van hová behúzódni, hogy van fedél a fejünk felett, erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni a mindennapokban. Ezt főképp nagy viharok idején élem meg, amikor is kiülök az ablakba nézni a villámlást. Imádom!
- vagy jöhet egy maratoni sorozat nézés bűntudat nélkül
- és ha valaki elég bátor és bevállalós, akár táncolhat is az esőben 🙂
- akinél mély depressziót okoz a sötét idő, az ihat két felest is, kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság 🙂
Jó hétvégét Nektek, ebben a borús időben, lazításra fel, találjátok meg a pozitív oldalt, akár az egész felsorolással szépen, sorrendben is 🙂 Egy kis fincsi zene a lazításhoz: https://www.youtube.com/watch?v=jX6kn9_U8qk