Elengedés

,,Az elengedés a fejlődés fontos része. Ha mindenhez ragaszkodnánk, akkor még mindig azokat a ruháinkat hordanánk, amiket tinédzser korunkban. Vagy ha nem dobnánk ki dolgokat, amikre nincsen már szükségünk, akkor egyszer csak egy óriási szemétkupac tetején találnánk magunkat. Az élet, a természet, a világ: folyamatosan elenged! Ez a feltétele a fejlődésnek.”
Kereszty András György

Tapasztalom beszélgetések során, hogy mennyire fixálódnak dolgok, gondolatok, érzések az életünkben. Ha foggal-körömmel ragaszkodom ehhez vagy ahhoz, legyen akár ez gondolat, eszme, tárgy vagy személy, és nem növök túl rajta, akkor csak egy helyben állok, és gyakorlatilag mókuskerékben őrölöm a mindennapokat. Hol a valódi öröm így?

Akkor is ragaszkodunk, ha az a helyzet, ember, tárgy, stb., már nem okoz effektíve sem örömet, sem  sikerélményt. Ennek ellenére mániákusan rugózunk rajta, és ekkor szintén csak egy helyben toporgunk. Tapasztalom azt is, hogy milyen szépen meg lehet mindent magyarázni különféle (ál)indokokkal.  Ezekkel főképp az a baj, hogy rendkívül logikusnak, ésszerűnek tűnnek, így semmi ok nincs rá, hogy ezektől az ember megváljon. Az emberi elme rendkívül leleményes, ha a saját vélt igazát próbálja megvédeni.

Valójában sehol nem vagyunk kreatívabbak, mint ezen a téren.  A komfortzónából való kilépés fájdalmas.  Az ismerős fájdalomtól szabadulni is fájdalmas.  Az őszinteség fájdalmas. Saját magunkkal szembenézni félelmetes.  

Te észrevetted-e már a saját életedben a hiábavaló, görcsös ragaszkodásaidat?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*

code

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .