Önszeretet – önismeret

Önszeretet és önismeret kéz a kézben jár. Önmagunk megszeretése azzal kezdődik, hogy megismerjük igazi énünket.

A jelenlegi énünk rengeteg olyan rárakódott rétegből áll össze, amely úgy néz ki, mint egy ránk rakódott massza. Ezekben benne van a családunk, a környezetünk gondolatai, elvárásai, parancsai, amelyek egy-egy helyzetben öntudatlanul kapcsolnak be. Amikor elkezded keresni önmagad, olyan kérdések kapcsolnak be, hogy

  • nem vagyok elég jó,
  • valami baj van velem,
  • nem úgy működöm, mint ahogy kellene,
  • nehezemre esik úgy viselkedni, ahogy elvárják tőlem.

A tegnapi konzultáció témájaként is ez került terítékre.

Az önszeretet akkor lehetséges, ha megismerjük a bennünk lévő nemszeretem (mások által elutasított, meg nem értett) személyiségrészeinket. Mert ezek a részek azok, amelyek belső konfliktust okoznak a már megszokott maszk és a valódi vágy között.

Belső konfliktusok

Fontos tudatosítani, hogy mindenki egyéni módon akarja megtapasztalni és megélni az életét. Egyedi utakat keresünk a megoldásokra. A konfliktusok akkor keletkeznek, amikkor a külvilág az egyéni útkereséseinkre negatív választ ad. Természetesen, ha ezek a keresések túlmennek az emberi normák határain, akkor jogosak. De legtöbbször arról van szó, hogy

  • mi nem így szoktuk.
  • a rendes ember úgy él, hogy…
  • ha xy évedre nem vagy házas, nincs gyereked, nincs lakásod…
  • ezt így kellene érezned,
  • ezt így kellene csinálnod….

Az ítélet, amely szerint valamilyennek lennem kellene, akadályoz meg abban, hogy a belső órám, a belső szándékaim szerint működjek. Az önmegismerés első lépése pedig az, hogy én mit szeretnék, én hogyan szeretném? Mikor vagyok teljesen önmagam?  

Önszeretet – önismeret első lépése

Az önszeretet első lépése, hogy átváltunk egy lassabb és befelé forduló működésbe, ahol a tudattalan, ösztönös reakciót megállítva, egy másik megoldást/ reakciót keresünk a helyzetre. Ez egy figyelő állapotot kér, és persze önmunkát is.

Az is jó lépés, ha hagyjuk magunkat olyannak lenni, amilyenek vagyunk, anélkül, hogy önmagunkra ítéletet mondanánk. Az ítéletek, rendszerint kívülről jönnek.  Ez az önelfogadás lényege, hogy elismerem, hogy lehetek bármilyen, attól én önmagam vagyok, és a létezésem jogos, értelmes.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, várlak szeretettel 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

    *

    code

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .