Többek közt azért is szeretek vasalni, mert közben van időm gondolkodni, átértékelni a heteket, hónapokat, ötletetek az írások kapcsán. A ma esti vasalásom (a sorokat vasárnap írom, hogy holnap eljusson frissen hozzátok) során arra döbbentem rá, hogy mennyi, de mennyi időt töltettem el az életemben aggódással. Így 40ésatöbbi felett óhatatlan hogy visszatekintsünk. Milyen sokat változtam, hála istennek előnyömre! A visszapillantóban pedig azt látom, hogy mennyi év ment kárba amiatt, hogy mindig aggódtam valami nem létező dolog miatt, például hogy kitaláljam, mások mit gondolnak, rakás időt elpazaroltam magyarázkodással, és még többet arra, hogy megfeleljek másoknak. Mennyi időm ment arra el, hogy mások szeretetét keressem! ÉS menyi büntetést is kaptam ezért. Igen, ártó dolgokat is! Tudom én, hogy ezek kihagyhatatlan körök a fejlődés fokain, mégis sajnálom, hogy nem voltam tudatosabb, és okosabb. Ha valaki azt mondta, nem szép rajtam az a ruha, már elég volt, hogy a kétségbeesésbe kergessen. Ha másvalaki másféle kritikát fogalmazott meg, akkor amiatt akartam a kardomba dőlni. S mindez miért? Csak egy kis elismerésért, amit a világ odavet. Sosem hallottam még arról, hogy valaki az élettől búcsúzva elégedetten sóhajtott volna fel: jaj de jó hogy mindenkinek megfeleltem, ez aztán igen.
Erre jó a 40ésatöbbi év, és erre jó a tanulás, meg erre jók a valódi mentorok, akik az elmúlt 3 évben mellém szegődtek. Szépen lassan ébredezem, élvezem a NEM szót, és nem keresem azok társaságát, akiket nem szeretek igazán. Csak olyanok véleményét fogadom el, akik maguk is példaképek, s minden erőmmel azon vagyok, hogy én is ilyen példakép lehessek mások számára. Mindig van mit tanulni, folyamatosan tanulok, élvezem, ahogy a hályog lehull a szememről. Szeretem, hogy saját véleményem van, nem félek azt kimondani attól félve, hogy más megítél amiatt. Akik igazán szeretnek, bármilyen vélemény kapcsán velem maradnak. És akik igazán fontosak, az életemben is helyet kapnak. Örülök, hogy van fontossági sorrendem, és szeretem, hogy nyitott vagyok minden újra.
Megengedem magamnak, hogy erős, magabiztos, és hozzáértő vagyok.