Külvilágból származó jóváhagyás
Nagyon sok konzultáción tapasztalom azt, hogy az emberek jóváhagyásra várva élik az életüket: szülők, barátok, testvérek engedélyére várnak. Mint egy kinyilatkoztatást, hogy jó felé tartanak-e? Nem hibáznak-e? Mi van, ha rossz döntést hoznak? Mi történik, ha nem ez az útjuk? Mi lehet akkor, ha nem sikerül egy vágyott dolog, és – ne adj isten, akkor mi történik, ha mégis sikerül? Mi van, ha, ha, ha? ÉS mit tegyek, hogy jó legyen?
Itt ez a rengeteg, ha -szócska, amiből képződik egy hatalmas fal. Ez a képzeletbeli építmény megakadályozza, hogy önmagad legyél, hogy az életed főszereplője legyél. Ezzel jön képbe a félelem, hogy nem jól cselekszel, nem jól élsz, nem jól döntesz. Valaki mondja meg, valaki hagyja jóvá a dolgokat az életemben! Kérsz egy jelet, egy mondatot, egy tanácsot, és közben elfelejtesz befelé figyelni, hogy mindeközben jól érzed-e magad.
Kudarctól való félelem
A legnagyobb félelem a kudarctól való félelem. Hogy nem sikerül, hogy belesülök, hogy elrontom. ÉS igen. Amikor az utadat, az életedet követed, nagyon sok kudarcot tapasztalsz majd. Félrement kommunikációt, fájdalmas válaszokat tisztességtelen viselkedést, lenyúlt információkat, pénzügyi bukást, és így tovább. A bukás jó. A kudarc jó. Segítő elem ez, hogy tudd, mi nem a tiéd, mi az, ami nem a te megoldási eszköztárad. Segítő elem, hogy ki nem tartozik hozzád, ki nem őszinte veled.
Vedd észre, hogy rengeteg más lehetőség létezik. Ha az egyik ajtó nem nyílik, próbáld a többi ajtót is kinyitni.
A következő félelempont: a kudarc kapcsán jön a külvilág ítélete: „én megmondtam”, „ez túl nagy falat neked” , „nem kell próbálkoznod, csak csináld amit mi is”. – vedd észre, hogy a kudarc egyik oka az, hogy számítasz a jóváhagyásra, a visszajelzésre. Ha pedig nem sikerül az elvárt dolgot megtenned, elkeseredsz. Feleslegesen.
Saját eszközeid
Mindenki csak a saját eszköztárával tud nagyot alkotni. Egyénenként saját képességével tudja szolgálni önmagát és az életét. Ezért nem működik sosem a másolás: mert az nem Te vagy, nem a lényeged, nem a saját belső zenéd. Tehát keresd meg a saját hangod, a saját szimfóniád! ÉS ne félj kísérletezni a hangok között, meg kell tanulni eltalálni azt a hangot. És ha ez megvan, akkor onnantól kezdve a hangod változhat, fejlődhet… az más történet lesz, mert az már a Tiéd.
Nekem az asztrológia adta meg az igazi megértést önmagammal kapcsolatosan. No, nem a bulvár asztrológia, amelyben sablon szereplő lehetek. Az igazi mély analógiás tudás a valódi asztrológiában rejlik. A finom árnyalatokban. A részletekben. Mert egy valódi képlet sok finom tényező együttállásából fakad. Így lehet egyedi a saját belső fényed és a belső hangod.
Ha szeretnél magadhoz kulcsokat kapni, várlak szeretettel!
Roni