Üzenet – feladattal

Üzenet érkezett!

Nem is olyan régen, csodálatos üzenetre ébredtem. Egy kedves osztálytársam találta ki, álmodta meg (ÖRÖK HÁLA ÉRTE) a tanfolyam tökéletes befejezését: egymásnak küldhettünk (névtelenül) üzeneteket arról, milyen nyomot hagytunk a másikban 9 hónap alatt. Egy kicsit szembesülhettünk egy olyan tükörrel, ami csak a szépet és a jót, a különlegeset mutatta meg belőlünk. A névtelenség azért is jó, mert így elvárások nélkül szívből jövő sorokat írhattuk. Persze volt olyan üzenet, amire így is ráismertem, és duplán jólestek a lelkemnek. A feladat nem volt kötelező, az írt, aki akart, és annak, akinek szeretett volna.

Nézz  egy másféle tükörbe!

Lenyűgöző érzés volt olvasni a sorokat, amiket nekem küldtek.  És az is jó érzéssel töltött el, hogy én is hozzájárultam a másik öröméhez pár sorral. Voltak olyan üzenetek, amelyek pozitív érzelemben döbbentettek meg. Én sosem láttam így magam, ilyen szemüveggel és csodálatos volt egy másik ablakon keresztül szemlélni magam.

A kritika, a negatív gondolat olyan mélyen gyökeredzik az életünkben, hogy önmagunkat sem látjuk tisztán, a jót pedig elvétve, néhanapján. Sosem látjuk magunkban az egyedit, a különlegeset. Márpedig mindenkiben van valami csodálatra méltó.

Ültesd gyakorlatba!

Te mikor mondtad el valaki másnak, hogy mi az, ami miatt felnézel rá? Amit csodálsz benne? Egy ilyen visszajelzés csodákra képes!  A feladat: írj valakinek névtelenül és juttasd el hozzá. Írd meg mi az, ami miatt Ő egyedi és különleges.  ÉS lásd meg az eredményt, amit egy ilyen üzenet vált ki. Örülnék, ha velem is megosztanátok a tapasztalatokat!

Üzenetre fel, legyen szép napotok!